Mindenszentek, a g�csejiek ajk�n minci�n napja. Katolikus tan�t�s a szentek egyess�ge. Eszerint az �l� �s elhalt h�vek titokzatos k�z�ss�get alkotnak, �s az �r sz�ne el�tt egym�s�rt k�ny�r�gnek, helyt�llanak. A k�zd� egyh�z (Ecclesia militans) a f�ld�n �l�, a szenved� egyh�z (Ecclesia patiens) a m�r meghalt, de m�g a tiszt�t�helyen szenved�, a diadalmas egyh�z (Ecclesia triumphans) pedig a m�r mennyekbe jutott, �dv�z�lt h�vek t�rsas�ga.

Mindenszentek napja mindazon megdics��lt lelkek �nnepe, akikr�l megsz�ml�lhatatlan sokas�guk miatt a kalend�rium k�l�n-k�l�n, n�vszerint nem eml�kezik meg.

Mindenszentek

Pirosbet�s napp� lett a november elseje, Mindenszentek �nnepe. A h�tter�ben, vele szinte �sszemos�dva, h�z�dik meg a Halottak napja.

Mindenszentek �s Halottak napja az ember �let�nek egyik legfontosabb, eg�szen soha el nem feledhet� val�s�g�ra vil�g�t r�. Pilinszky J�nos f�lelmes l�tom�sa a Harbach 1944 c�m� vers�ben a hal�l fel� v�nszorg� foglyok v�gel�thatatlan menet�t id�zi fel: "...fogad�sukra m�r k�szen, / ak�r egy megny�l� kar�m, / kaput vadul sz�ttasz�tva / sarkig kit�rult a hal�l".

Pilinszky a h�bor� �s a l�gerek borzalm�t id�zi fel. A hal�lmenet azonban v�gel�thatatlanul tart a t�rt�nelem folyam�n. Mindig �jak csatlakoznak hozz�, mindig m�sok t�nnek el bel�le. Egyik�nk sem maradhat ki a sorb�l, egyik�nk sem sz�khet meg bel�le, nem t�rhet m�s �tra, legyen ak�r kisgyerek, ak�r fiatal, ak�r aggasty�n. A k�l�nbs�g legf�ljebb annyi, hogy min�l fiatalabb valaki, ann�l kev�sb� �rz�keli, hogy hov� vezet ez az �t: viszonylag sok�ig lehet vid�man �s �nfeledten s�t�lgatni rajta. El�bb vagy ut�bb azonban mindenki r�d�bben, hogy �tja v�get �r. Ahogy az el�tte j�r�k mind kihulltak a sorb�l, �gy fog elt�nni egyszer � is.

El�rehaladva �let�nk �tj�n egyre t�bb emberrel tal�lkozunk. Az �tit�rsak k�l�nb�z�, id�nk�nt tal�n v�ltoz� �sszet�tel� csoportokban haladnak el�re. Egyszercsak elt�nik mell�lem valaki, aki hossz� ideje, tal�n sz�let�sem �ta �letem r�sze volt, m�lys�ges szeretetben. A vil�gom szinte �sszeomlik, �rtelm�t vesz�ti n�lk�le, eg�sz bens�m feljajdul a vesztes�g f�jdalm�ban. Ha nincs t�bb� az, akit szeretek, hi�nya p�tolhatatlan. Az igazi szeretet a szem�lynek abban a m�lys�g�ben gy�kerezik, amelyben mindenki csak � maga, egyetlen �s p�tolhatatlan. Szeretteim hal�l�val sz�vemnek egy-egy darabja (vagy eg�sze) is elhal - vagy ink�bb �tker�l a holtak vil�g�ba.

�let�nk sor�n egyre ink�bb egy�tt �l�nk a halottainkkal. A Halottak napja ennek a hal�lon �t�vel� szeretetnek az �nnepe. A Mindenszentek �nnepe ezt alapozza meg a felt�mad�sba vetett hitben. Hissz�k, hogy a megholtak is �lnek, csak m�sk�nt: istenibben �s teljesebben, mint mi, haland�k. A t�rt�nelem nagy hal�lmenete nem a pusztul�s, hanem a beteljes�l�s fel� tart. Rem�lj�k, hogy a szentek k�z�ss�g�be jutottak, �s hogy k�z�ss�gben lehet�nk vel�k m�r most, m�l� �let�nk folyam�n is.

LUK�CS L�SZL�

N�pk�lt�sek: N�pdalok
Megszabadultam m�r… sirat�

Megszabadultam m�r �n a testi hal�lt�l,

�s megmenekedtem minden nyavaly�imt�l.
B�nt�l �s �rd�gt�l, ez csal�rd vil�gt�l,

Az �r�k k�rhozatt�l, az �r�k k�rhozatt�l.

Lelkemet aj�nlom a hatalmas Istennek,
�s testemet hagyom õ anyj�nak, a f�ldnek,
E vil�got, pedig az �n f�limnek,
M�g � benne ill�knek, m�g � benne ill�knek.

Mindenszentek - Halottak napja

A Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus �s ortodox kereszt�ny egyh�z �nnepe. A katolikus egyh�z november 1-j�n, az ortodoxia pedig egy h�ttel k�s�bb tartja.

Az �nnep, �s az azt k�vet� halottak napja - egyh�zi jelleg�n t�l- fokozatosan �ltal�nos n�pi megeml�kez�ss� is v�lt. Ilyenkor mindenki kil�togat a temet�be, megl�togatja elhunyt hozz�tartoz�it. Megtelnek a s�rok �szir�zs�val, krizant�mmal, az elm�l�s jelk�pes vir�gaival. Az emberek gyerty�t gy�jtanak, �s elvesz�tett szeretteikre eml�keznek .

MINDENSZENTEK

A hajdani r�maiak �seiket �s h�seiket istenk�nt �s f�listenk�nt tisztelt�k. Szobrot emeltek, szent�lyt �ll�tottak sz�mukra.
Marcus Agrippa Kr.e. 27-ben �p�ttetett egy hatalmas templomot, amit Pantheonnak neveztek el. Itt az �sszes isten tisztelet�re mutatt�k be a papok az �ldozatot.

A Pantheont azt�n R�m�ban 610 (egyes forr�sok szerint 609) m�jus 13-�n kereszt�ny templomm� alak�tott�k. Ez adott alkalmat az �nnep bevezet�s�re: hiszen ezen a napon IV. Bonif�c p�pa a templomot az �sszes v�rtan� tisztelet�re szentelte.

A 4. sz�zadb�l is maradtak fent adatok Mindenszentek �nnep�r�l. Szent Efr�m sz�riai egyh�zatya �s Aranysz�j� Szent J�nos p�ld�ul m�r tudott az �nnepr�l, melyet m�jus 13-�n, illetve p�nk�sd ut�ni els� vas�rnap �ltek meg. / E vas�rnap neve a g�r�g egyh�zban ma is Szentek Vas�rnapja. /

Az �nnep t�rt�net�ben �jabb l�p�st jelentett III. Gergely p�pa (731-745), aki a Szent P�ter Bazilika egyik mell�k-k�poln�j�t nemcsak minden v�rtan�nak, hanem "minden t�k�letes igaznak" a tisztelet�re szentelte.

Az �nnep m�g a VIII. sz�zadban m�jus 13-r�l -  november 1-j�re tev�d�tt �t, val�sz�n�leg az�rt, hogy ezzel a kelt�k r�gi n�pi �jesztendej�t megszentelj�k.
/A kelt�k november els� napjaiban eml�kezetek az elhunytakra k�l�nb�z� halotti �ldozatok bemutat�s�val. N�luk m�r a VIII. sz�zadban is k�z�nnep volt november els� napja - ami az �v kezdet�t is jelentette./

835-ben J�mbor Lajos cs�sz�r IV. Gergely enged�ly�vel hivatalosan elismerte az �j �nnepet, �s att�l kezdve a Mindenszentek az eg�sz kereszt�nys�g �nnepe lett.

HALOTTAK NAPJA

Halottak napj�t november 2-�n 998 �ta tartja meg az egyh�z. Ez az �nnep �sszef�gg azzal a sz�zadv�gi szorong�sos hangulattal, mely 1000-re a vil�gv�g�t v�rta. Ilyen elk�pzel�sek mellett igyekeztek a halottakkal "j�ban lenni", az elhunytak szellemeivel j� bar�ts�gba ker�lni. A s�rokon gyerty�t gy�jtottak, hogy "szeg�ny, f�z�s lelkek annak f�ny�n�l melengethess�k magukat".

A november 2-i halottak napja konkr�tan Sz. Odil� clunyi ap�tt�l (962-1048,) ered. � ezt az eml�knapot a Cluny anyaegyh�z al� tartoz� minden benc�s h�zban bevezette. Ez a rendelete (998) mindm�ig fennmaradt. Hamarosan pedig a benc�s renden k�v�l is meg�nnepelt�k, a 14. sz�zadt�l R�ma is �tvette.

E napon gyerty�kat, m�cseseket gy�jtunk elhunyt szeretteink eml�k�re. Ehhez a szok�shoz azonban t�bb n�pi hiedelem is kapcsol�dik. N�melyik szerint ennek az a c�lja, hogy a vil�gosban a "v�letlen�l kiszabadult lelkecsk�k" �jra visszatal�ljanak a maguk s�rj�ba, ne k�s�rtsenek, ne nyugtalan�ts�k az �l�ket.

Magyar ter�leteken szok�s volt ilyenkor a s�rok megtiszt�t�sa, rendbe hoz�sa is. Ilyenkor fel is d�sz�tik a s�rokat. Vir�gokat, manaps�g pedig koszor�kat visznek az elhunytak tisztelet�re.

A n�p ajk�n ennek a szok�snak is megvan a magyar�zata: az�rt kell megsz�p�teni ilyenkor a s�rokat, hogy a halottak sz�vesen maradjanak lakhely�kben. A n�phit szerint ilyenkor ugyanis hazal�togatnak a halottak. Ez�rt sokfel� szok�s volt, hogy sz�mukra megter�tettek, kenyeret, s�t, vizet tettek az asztalra. A bukovinai magyarok k�r�ben pedig m�g a temet�be is vittek ennival�t.

Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temet�be, az otthon gy�jt gyerty�t. Zent�n Mindenszentek napj�n a csal�d minden tagja meggy�jt egy gyerty�t, azt tartott�k, hogy aki� a legel�sz�r le�g, az hal meg leghamarabb.

Kapcsol�d� linkek:

K�ny�di S�ndor: Halottak napja B�csben c�m� verse

Katolikus im�ds�gok Mindenszentekkor

Szent mise komment�r halottak napj�n

Mindenszentek �nnepe – november 1.

Az �nnep c�lja, hogy az �sszes szentet – nemcsak azokat, akiket az Egyh�z k�l�n szentnek nyilv�n�tott – egy k�z�s napon �nnepelj�k. Az �nnepi mise k�ny�rg�se ki is nyilv�n�tja: „Mindenhat� �r�k Isten, ki megadtad nek�nk, hogy egy napon �nnepelhess�k minden szented dics�s�g�t, arra k�r�nk, hogy sokszoros k�zbenj�r�sukra b�ven �raszd re�nk irgalmass�godat”

Az �nnepet Keleten m�r 380-ban megtartott�k, �s az �sszes v�rtan�ra eml�keztek ezen a napon. A nyugati egyh�z liturgi�j�ba IV. Bonif�c p�pa vezette be, aki 609-ben megkapta a pog�ny istenek tisztelet�re �p�lt r�mai Pantheont, �s m�jus 13-�n felszentelte M�ria �s az �sszes V�rtan�k tisztelet�re. III. Gergely p�pa (731-741) a „Szent Sz�znek, minden apostolnak, v�rtan�nak, hitvall�nak �s a f�ldkereks�gen elhunyt minden t�k�letes, igaz embernek” eml�knapj�v� tette. IX. Gergely p�pa (827-844) helyezte november 1-j�re az �nnepet.

Mindenszentek napja haz�nkban 2001. �ta �jra munkasz�neti nap.

MINDENSZENTEK GYERTYAF�NYE

J�szap�ti temet�be elindultam �n ma reggel,

Egy gy�k�nykos�rba tettem s�rgondoz�si kell�ket.

Kis sepr� �s kis gereblye, ilyenkor sok falev�lnek

Eltakar�t�s�hoz kell, miel�tt gyerty�t �getek.

V�rt�k m�r az �rkez�sem, halottaim a szent kertben,

J�szap�ti meg�nekelt h�res nagytemet�j�ben.

Sz�leimnek, testv�remnek gyerty�t egy helyen �gettem,

Testv�r�cs�m nyugszik Pesten, Kozma �ti temet�ben.

S�rjaikat nagysz�l�knek, s d�dsz�l�t is felkerestem,

Teremtettem f�nyess�get gyerty�immal, tisztelettel.

�des s nevel� sz�l�knek, szeretetre eml�keztem,

K�t �desanya k�r�lvett, akkor lelkem �rvendezett.

Megnyugv�ssal, szeretettel r�ttam le a kegyeletem,

A j� isten megseg�tett, sz�p �lomb�l val�s�g lett.

Sok rokonnak, ismer�snek, az emberek mind k�sz�ntek,

Kez�k nyom�n avarsz�nyeg helyett lettek tiszt�k helyek.

K�sz�n�m j� sz�leimnek �s egy szeret� testv�rnek,

�let�kben k�r�lvettek, odaad�an szerettek.

Felkerestem a szent kertet, megnyugodott sz�vem, lelkem,

Egyed�l maradt az ember, m�st nem tehetett ma reggel.

Istv�n kir�ly �t ma reggel, vir�gfolyam sok emberrel,

Mind mentek a temet�be, tisztelegni �seiknek.

Elsz�rmazott j� emberek vid�kr�l is meg�rkeztek,

Ler�tt�k kegyelet�ket, sz�leiknek, gyermek�knek.

�let elvitte messzire J�szap�ti embereket,

S�rjaikhoz visszat�rtek, felkerest�k a szent kertet.

J�szap�ti temet�ben, nappal, este f�nyess�gben,

Mindenszentek gyertyaf�nye, holtak s �l�k �dv�z�ltek.

/J�szap�ti, 2004-10-30/

Mindenszentek �s a halottak napja a halottakra val� eml�kez�s �nnepe. Mindenszentek azoknak a szenteknek az �nnepe, akikr�l a napt�r n�v szerint nem eml�kezik meg. A katolikus egyh�z tan�t�sa szerint a 9. sz�zadt�l k�telez� �nnep, amikor az �l� �s elhalt h�vek titokzatos k�z�ss�get alkotnak. A katolikus �s az ortodox kereszt�ny egyh�zak �nnepe 2000 �ta �jra munkasz�neti nap lett.

Halottak napja a kereszt�nys�g el�tt – Halloween

November elsej�nek �nnepe, Mindenszentek napja az Egyes�lt �llamokb�l indult, angolsz�sz eredet� Halloween-�nnepre vezethet� vissza (All Hallows magyarul mindenszentek). A nap el�est�je (angolul "All Hallows Eve", r�vid�tve: Halloween) a k�bor lelkek, a kelt�k halotti isten�nek �jszak�ja. Halloween azonban az egyik legr�gibb �nnep, melynek �vsz�zados t�rt�netis�ge kev�ss� ismert.
Mai form�ja az �vsz�zadok sor�n t�bb kult�ra: a r�mai Pomona-nap, a kelta Samhain fesztiv�l �s a kereszt�ny Mindenszentek napja hagyom�nyainak kevered�s�vel alakult ki.

A mai Anglia, Franciaorsz�g �s az Ib�riai-f�lsziget kelta term�szetim�d�i sz�m�ra a Napisten volt a munka �s a pihen�s jelk�pe, a gazdag term�s biztos�t�ja. A kelta �j�vet minden �v november elsej�n nagy fesztiv�llal �nnepelt�k, mely a nap uralm�nak v�g�t, illetve a s�t�ts�g �s a hideg uralm�nak kezdet�t szimboliz�lta. A kelt�k hite szerint ilyenkor Samhain a napisten a hal�l �s a s�t�ts�g fogs�g�ba ker�lt. A hiedelem szerint Samhain okt�ber 31-�n �sszeh�vta a halottakat, akik k�l�nb�z� form�ban �s alakban jelentek meg el�tte (a rossz lelkek �ltal�ban �llatok, f�leg macska k�p�ben �lt�ttek testet).

Okt�ber 31-�n, miut�n a term�st betakar�tott�k �s elrakt�rozt�k a hossz�, hideg t�lre, megkezd�d�tt az �nneps�g. A kelta papok a hegytet�n, a szent t�lgyf�k alatt gy�lekeztek, �j t�zeket gy�jtottak, term�ny- �s �llat�ldozatokat mutattak be, t�z k�r�li t�ncuk jelezte a nap-szezon v�g�t �s a s�t�ts�g kezdet�t. Mikor elj�tt a reggel, a papok sz�tosztott�k a parazsat a csal�dok k�z�tt, hogy azzal �j t�zeket gy�jthassanak. Ezek tartott�k t�vol a halottakat, �s �zt�k el a hideget. November elsej�n az emberek �llatb�r�kb�l �s �llatfejekb�l k�sz�lt ruh�kba �lt�ztek, �s a napisten, Samhain tisztelet�re 3 napos Halloween fesztiv�lt tartottak.

Az I. sz�zadban a r�maiak elfoglalt�k Angli�t. Hagyom�nyaik k�z�l a november 1-e k�r�li Pomona-nap, a gy�m�lcs�k �s kertek istenn�j�nek �nnepe az �vsz�zadok sor�n keveredve a kelta Samhai-�nneppel, az �sz�nnep kialakul�s�hoz vezetett. A t�z�nnepek az �vben mindig p�rosan voltak jelen, �gy az �sz�nnep mellett a ny�r�nnep, azaz Szent Iv�n �jszak�ja jelezte az �v m�sik komoly fordul�pontj�t, mely hasonl� kultur�lis metamorf�zison ment �t ebben az id�ben.
�nneppel eml�kez�nk halottainkra .

A kereszt�ny hagyom�ny kialakul�sa

Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) azoknak az �dv�z�lteknek a k�z�s �nnepe, akiket nem avattak szentt�, illetve akik nem kaptak k�l�n napot a napt�rban. A Mindenszentek napja a Halottak napj�nak vig�li�ja, azaz �nnepi el�est�je.

A hajdani r�maiak �seiket �s h�seiket istenk�nt �s f�listenk�nt tisztelt�k, szobrot emeltek, szent�lyt �ll�tottak sz�mukra. Marcus Agrippa i.e. 27-ben �p�ttette Pantheonnak nevezett hatalmas templom�t, ahol a papok az �sszes isten tisztelet�re �ldoztak. A Pantheont azt�n R�m�ban 610 (egyes forr�sok szerint 609) m�jus 13-�n kereszt�ny templomm� alak�tott�k, s IV. Bonif�c p�pa a templomot az �sszes v�rtan� tisztelet�re szentelte. Innen ered a Mindenszentek napja.

A r�mai hagyom�ny azonban nem az els� volt a sorban, ugyanis a m�jus 13-i d�tum m�r kor�bban is ezen szentek �nnepl�s�re szolg�lt. A kezdetek a IV. sz�zadra ny�lnak vissza: Szent Efr�m sz�riai egyh�zatya �s Aranysz�j� Szent J�nos �r�saikban besz�molnak a Mindenszentek �nnep�r�l, melyet ekkor azonban m�g m�jus 13-�n, illetve a p�nk�sd ut�ni els� vas�rnap �ltek meg. E vas�rnap neve a g�r�g egyh�zban ma is Szentek Vas�rnapja.

Nyugaton 609-ben t�nt f�l el�sz�r ez az �nnep, mikor m�jus 13-�n a Sz�z M�ria, V�rtan�k Boldogasszonya �s minden v�rtan�k tisztelet�re a m�r eml�tett m�don felavatt�k a Pantheont. Nemcsak v�rtan�kat, hanem val�ban minden szentet november 1-j�n el�sz�r Angli�ban �s �rorsz�gban kezdtek el �nnepelni a 700-as �vekben. November els� napja a megeml�kez�s napjak�nt a VIII. sz�zadban, 741-ben, III. Gergely p�pa  (731-745) idej�n jelent meg el�sz�r, aki a kateg�ri�t tov�bb b�v�tve a Szent P�ter Bazilika egyik mell�kk�poln�j�t nemcsak minden v�rtan�nak, hanem "minden t�k�letes igaznak" a tisztelet�re szentelte. Mindenszenteket egyetemes �nnepp� IV. Gergely p�pas�ga alatt 844-ben v�lt. Az �nnepet m�g a VIII. sz�zadban m�jus 13-r�l november 1-j�re tett�k �t, val�sz�n�leg az�rt, hogy ezzel a kelt�k r�gi n�pi �jesztendej�t megszentelj�k, ezzel �tv�zve a r�gi hagyom�nyt az �jjal. 835-ben J�mbor Lajos cs�sz�r IV. Gergely enged�ly�vel hivatalosan is elismerte az �j �nnepet, �s att�l kezdve a Mindenszentek az eg�sz kereszt�nys�g �nnepe lett.  A katolikus egyh�z az �nnepet teh�t november 1-j�n, az ortodoxia pedig egy h�ttel k�s�bb tartja.

A Mindenszentek napja ut�n k�vetkez� napot, Halottak napj�t 998 �ta tartj�k november 2-�n. Ez az �nnep �sszef�gg azzal a sz�zadv�gi szorong�sos hangulattal, mely 1000-re a vil�gv�g�t v�rta. Ilyen elk�pzel�sek mellett igyekeztek a halottakkal "j�ban lenni", az elhunytak szellemeivel j� bar�ts�gba ker�lni. A s�rokon gyerty�t gy�jtottak, hogy "szeg�ny, f�z�s lelkek annak f�ny�n�l melengethess�k magukat". A november 2-i halottak napja konkr�tan Sz. Odil� clunyi ap�tt�l (962-1048,) ered. � ezt az eml�knapot a Cluny anyaegyh�z al� tartoz� minden benc�s h�zban bevezette. Ez a rendelete (998) mindm�ig fennmaradt. Az ezredv�gi vil�gv�ge v�r�s elm�lt�val azonban az �nnep megmaradt, egyre ink�bb elterjedt, �s a 14. sz�zadt�l R�ma is �tvette.

N�pszok�sok

Halottak napj�nak het�t a halottak het�nek is nevezik. Ezen a napon szok�s a s�rok megtiszt�t�sa, feld�sz�t�se �s a gyertyagy�jt�s. A n�phit szerint ilyenkor hazal�togatnak a halottak: a gyerty�k f�ny�n�l a "v�letlen�l kiszabadult lelkecsk�k" �jra visszatal�lhatnak a s�rba, nem k�s�rtenek, �s nem nyugtalan�tj�k az �l�ket.

Sokfel� szok�s volt, hogy a halottak sz�m�ra megter�tettek, kenyeret, s�t, vizet tettek az asztalra (a bukovinai magyarok k�r�ben pedig m�g a temet�be is vittek ennival�t s a s�rokra helyeztek bel�le, a marad�kot pedig a koldusoknak adt�k). Szeged k�rny�k�n "mind�nszentek kal�csa", "k�duskal�cs" n�ven �res kal�csot aj�nd�koztak a szeg�nyeknek. Sz�kely n�pszok�s szerint eg�sz kemenc�re val� cip�t s�t�ttek, amelynek Isten lep�nye vagy halottak lep�nye volt a neve. Ezt kiosztott�k a templom el�tt gy�lekez� szeg�nyek k�z�tt.

Zent�n Mindenszentek napj�n a csal�d minden tagja meggy�jt egy gyerty�t, azt tartott�k, hogy aki� a legel�sz�r le�g, az hal meg leghamarabb. Az �g� gyerty�t nem szabad m�s s�rra tenni, mert annak a halottnak a b�ne, akinek a s�rj�r�l elvett�k, �tsz�ll a m�sik lelk�re.

T�bbfel� �gy tartott�k, hogy Mindenszentek �s Halottak napja k�zti �jszak�n a halottak mis�znek a templomban, �s am�g a harang sz�l, hazal�togatnak sz�tn�zni. Ez�rt minden helyis�gben l�mp�t gy�jtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a h�zban. A hagyom�nyos paraszti k�z�ss�gek egy r�sz�ben "a halottak het�n" munkatilalom van: nem szabad f�ldet m�velni, mosni, meszelni, k�poszt�t els�zni, hogy "ne zavarj�k a holtakat", s "mert a bes�zott k�poszta megl�gyul", �s mert mindez bajt hozhat a h�z n�p�re. Ehelyett �r�ltek, kukoric�t morzsoltak.

Forr�s:
T�trai Zsuzsanna - Kar�csony Moln�r Erika: Jeles napok, �nnepi szok�sok, 1997