HALLOWEEN

Halloween az egyik legr�gibb �nnep, eredete �vsz�zadokra vezethet� vissza. Mai form�ja az �vsz�zadok sor�n t�bb kult�ra: a r�mai Pomona-nap, a kelta Samhain fesztiv�l �s a kereszt�ny mindenszentek napja hagyom�nyainak kevered�s�vel alakult ki.
�vsz�zadokkal ezel�tt a mai Nagy-Britannia �s �szak-Franciaorsz�g ter�let�n �ltek a kelt�k. A kelt�k a term�szetet magasztalt�k, �s sok istent im�dtak, de a napisten volt a legfontosabb, aki a munk�t �s pihen�st jelk�pezte, tette gy�ny�r�v� a f�ldet �s n�vesztette a term�st.
A kelta �j�vet november 1-�n �nnepelt�k egy nagy fesztiv�llal, mely a nap-szezon v�g�t, a s�t�ts�g �s hideg kezdet�t jelezte. A kelta hagyom�ny szerint a napisten Samhain, a hal�l �s s�t�ts�g isten�nek fogs�g�ba ker�lt ilyenkor.
Az �j�v el�est�j�n, okt�ber 31-�n, a hiedelem �gy tartotta, Samhain �sszeh�vta a halottakat. A halottak k�l�nb�z� form�ban jelentek meg; a rossz lelkek, �llatok figur�it �lt�tt�k fel, f�k�nt macsk��t.
Okt�ber 31-�n, miut�n a term�st betakar�tott�k �s a hossz�, hideg t�lre elrakt�rozt�k, megkezd�d�tt az �nneps�g. A kelta papok a hegytet�n, a szent t�lgyf�k alatt gy�lekeztek, �j t�zeket gy�jtottak, term�ny �s �llat �ldozatokat mutattak be, �s t�z k�r�li t�ncuk jelezte a nap-szezon v�g�t �s a s�t�ts�g kezdet�t. Amikor elj�tt a reggel, a papok minden csal�dnak parazsat adtak, hogy �j t�zeket gy�jthassanak. Ezek a t�zek tartj�k melegen az otthonokat �s �zik ki a gonosz szellemeket.
November elsej�n az emberek �llatb�r�kb�l �s �llatfejekb�l k�sz�lt koszt�m�kbe �lt�ztek, �s a napisten, Samhain tisztelet�re 3 napos fesztiv�lt tartottak. Ez a fesztiv�l volt az els� Halloween.
Az els� sz�zadban a r�maiak elfoglalt�k Angli�t. Sok hagyom�nyt hoztak magukkal, melyek egyike a Pomona-nap volt, ami a gy�m�lcs�k �s kertek istenn�j�nek �nnepe, �s november 1 k�r�l tartott�k. A k�vetkez� �vsz�zadok folyam�n a kelta Samhai fesztiv�l �s a r�mai Pomona-nap hagyom�nyainak kevered�s�vel j�tt l�tre az els� �szi �nnep.
A k�vetkez� behat�s a kereszt�nys�g terjed�s�vel �rkezett. 835-ben a r�mai katolikus egyh�z november 1-�t mindenszentek �nnep�nek nevezte ki. K�s�bb az egyh�z november 2-�t is szent napp�, a halottak napj�v� nyilv�n�totta. T�zgy�jt�ssal, felvonul�ssal �nnepelt�k, az emberek be�lt�ztek szenteknek, angyaloknak �s �rd�g�knek. A kereszt�nys�g terjed�se azonban nem feledtette a r�gi hagyom�nyokat sem, folytatt�k a Samhain �s Pomona napok �nnepl�s�t is, �gy az �vek sor�n mindezen szok�sok �sszevegy�ltek.
Hogyan �nnepelnek Magyarorsz�gon?
A mindenszentek �s halottak napja (november elseje �s m�sodika) a halottakra val� eml�kez�s �nnepe. Az �nnep el�est�j�n a szentbesz�d k�zben megkondulnak a harangok, a hozz�tartoz�k a kegyelet vir�gait t�zik az elhunytak s�rj�ra. M�snap, halottak napj�n van az �nnep�lyes szentmise. Mindenszentek napj�n a holtak lelki �dv��rt gyerty�t gy�jtanak a s�rokon.
A n�phagyom�nyban mindk�t napot sz�mos hiedelem �vezi. A n�phit szerint ilyenkor hazal�togatnak a halottak, ez�rt r�gen a sz�mukra is megter�tettek. Kenyeret, s�t, vizet tettek az asztalra. Egyes vid�keken a temet�be vitt�k ki az �telt, s a s�rokra helyeztek bel�le, a marad�kot, pedig a koldusoknak adt�k. Szeged k�rny�k�n “mind�nszentek kal�csa”, “k�duskal�cs” n�ven �res kal�csot aj�nd�koztak a szeg�nyeknek.
Sokfel� �gy tartott�k, hogy a mindenszentek �s halottak napja k�zti �jszak�n a holtak mis�znek a templomban, �s am�g a harang sz�l, hazal�togatnak sz�tn�zni. Ez�rt minden helyis�gben l�mp�t gy�jtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a h�zban. Erre a h�tre munkatilalom is vonatkozott. Nem volt szabad mosni, vasalni, meszelni, a f�ldeken dolgozni, mert mindez bajt hozhat a h�z n�p�re. E hiedelmek ma m�r kivesz�ben vannak, de mindk�t nap, v�roson �s falun egyar�nt a halottakra val� eml�kez�s �nnepe.

                         Halloween

Halloween. Jelmezek �s t�kl�mp�sok. J�t�kok �s �r�mt�zek. �ltal�ban �rtalmatlan gyermek�nnepnek l�tjuk. �s az is. Most m�r. T�rt�nete viszont a kereszt�nys�g el�tti id�kre ny�lik vissza. A Halloween-t �vente �nneplik, de tulajdonk�ppen minek is az �nnepe ez? Honnan sz�rmaznak saj�tos jelmezei? Mint ahogyan egyesek v�lik, val�ban d�monok im�d�sa? Vagy csup�n n�h�ny �si pog�ny r�tus �rtalmatlan nyoma?
Amerika a vil�g �sszes kult�r�j�nak olvaszt�t�gelye. Az, hogy rengeteg nemzetb�l �ll ez a n�p, azt is jelenti, hogy �nnepeik a legk�l�nf�l�bb hagyom�nyokat �tv�zik egyetlen amerikai trad�ci�v�. A Halloween tal�n erre a legjobb p�lda gazdag "kever�k�r�ks�g�vel".

"Halloween" sz� a katolikus egyh�znak k�sz�nhet�: a mindenszentek (el�) est�je (All Hallows’ Evening) angol kifejez�s�nek az �sszevon�sa. November elseje, mindenszentek napja a szentek dics�s�g�t hirdet� katolikus �nnep, mely elnevez�s hivatalosan a XVI. sz�zad elej�t�l ismert. Kor�bban m�r III. Gy�rgy p�pa is elrendelte a pog�ny szok�sok elleni k�zdelemben, hogy mindenszentek napja pontosan Samhain napj�ra essen.
De a Kr. e. 5. sz�zadban, a kelta �rorsz�gban a ny�r hivatalosan okt�ber 31-�n �rt v�get, a t�l bek�sz�nt�vel. Akkoriban az eg�sz �v k�t �vszakb�l �llt - a n�vekv� �vszak �s a t�l. �let �s Hal�l. Beltane �s Samhain. Az �skelta "samhain" sz�, feled�sbe mer�lt jelent�s�t illet�en k�tf�le felfog�s alakult ki: az egyik szerint egyszer�en a meleg peri�dus v�g�t jelenti, a m�sik szerint viszont egyes�l�s, gy�lekez�s az �rtelme, �s arra utal, hogy a t�l bek�sz�nt�vel �jb�l egybegy�lik a k�z�ss�g vagy a csal�d. November elseje volt a hal�l �vszak�nak kezdete, a kelta �j�v, �s az �s�k, halottak tisztelet�nek �nnepe.  Egy t�rt�net szerint ezen a napon az adott �vben elhunytak lelkei visszat�rnek, hogy �l� testet keressenek, melyet a k�vetkez� �vben megsz�llhatnak. �gy hitt�k, ez az egyetlen rem�ny�k a hal�l ut�ni �letre. A kelt�k azt tartott�k, hogy az id� �s a t�r t�rv�nyei ez id� alatt �rv�nytelenek, �s a szellemvil�g elvegy�lhet az �l�vel. �rthet� m�don az �l�k nem akartak "megsz�llottak" lenni, ez�rt okt�ber 31-�nek �jjel�n a v�rosiak minden t�zet kioltottak otthonaikban, hogy azok hidegek �s nemk�v�natosak legyenek. Azt�n fel�lt�ztek mindenf�le k�s�rteties jelmezbe, �s hangosan k�rbepar�d�zt�k a szomsz�ds�got, lehet�leg min�l nagyobb puszt�t�st v�gezve, hogy elriassz�k a szellemeket, akik testet keresnek maguknak.
Egy m�sik (�s a val�di) magyar�zat szerint a kelt�k az�rt oltott�k ki t�zeiket, hogy minden t�rzs egy hatalmas, k�z�s, szent m�gly�r�l �jra meggy�jthassa azt. A sk�tokn�l ugyan�gy zajlott a dolog, de �k �gy hitt�k, ha beleb�mulnak ebbe a t�zbe, meg tudj�k mondani a j�v�t.

Vannak olyan t�rt�netek, melyek szerint a kelt�k �ldozatk�nt beledobt�k ebbe a szent �r�mt�zbe azt, akit - �gy gondolt�k - m�r megsz�llt egy l�lek, de ezek a sztorik k�s�bb m�tosznak bizonyultak csup�n.
Nemcsak a szellemek szabadultak el ezen az �jszak�n - gonosz lelkek �s man�k egyar�nt k�boroltak a f�ld�n. Hogy megv�dj�k rokonaink lelk�t, ijeszt� arcokat festett�nk a lop�t�kre, hogy el�zz�k a rosszat. �s hogy biztosra menj�nk, magunkat is f�lelmetes maskar�kba rejtett�k.
A t�nd�rek k�rd�se m�g �gy is megoldatlan, akik ilyenkor szint�n szabadon k�sz�ltak. A t�nd�rek nem voltak sem j�k, sem rosszak: t�nd�rek voltak. Sz�vesen jutalmazt�k meg, ha valaki j�t tett vel�k, de nem szerett�k, ha keresztbe tesznek nekik. Samhain est�j�n a t�nd�rek koldusnak �lc�zt�k magukat, �s h�zr�l h�zra j�rtak koldulni. Akik adtak nekik �lelmet, azokat megjutalmazt�k, akik becsapt�k az ajt�t, sz�m�thattak n�mi kellemetlen meglepet�sre.
Kr. u. 43-ban a r�maiak legy�zt�k a kelt�kat, �s a k�t kult�ra k�nytelen volt egy�tt �lni, majd lassan megkezd�d�tt egybeolvad�suk, szok�saikkal egy�tt. A gyakorlat is megv�ltozott id�vel: ritu�lis form�t �lt�tt azzal, hogy a l�lekhit halv�nyod�s�val a lid�rck�nt, koboldk�nt, boszork�nyk�nt �s szellemk�nt val� jelmez�lt�s m�r j�val, �nnep�lyesebb szab�lyokkal b�rt.
A Halloween-i szok�st az 1840-es �vekben a nagy �h�ns�g el�l menek�l� �r bev�ndorl�k vitt�k Amerik�ba. A t�kl�mp�st is az �r folkl�rnak k�sz�nhetj�k. Amint a mese mondja, egy Jack nev� ember (aki csal� volt �s h�rhedt volt isz�koss�g�r�l is) felcsalta a S�t�nt egy f�ra, amibe azt�n Jack belefaragta a kereszt jel�t, �gy a S�t�n csapd�ba esett: nem tudott lem�szni. Megegyeztek, hogy ha Jack leengedi, soha t�bb� nem k�s�rti meg. �gy is lett. Miut�n Jack meghalt, nem engedt�k be a Mennybe b�nei miatt, de a Pokolba sem nyert bebocs�t�st im�nt eml�tett tr�f�ja miatt. Kapott viszont az �rd�gt�l egy darab parazsat, hogy azzal vil�g�tson a s�t�tben. Ezt a parazsat Jack belehelyezte egy kifaragott marhar�p�ba, hogy tov�bb tartson.
Mikor az �rek kiv�ndoroltak Amerik�ba, marhar�pa helyett t�kb�l kezdt�k kiv�jni l�mp�saikat, azon egyszer� okn�l fogva, hogy abb�l t�bb volt.
B�r n�h�ny pog�ny csoport, kultusz �s s�t�nista kedvenc �nnep�nek vallja Halloween-t, az �nnep nem �rd�gi praktik�kon alapul. V�g�l is az �nnep annyira �rd�gi, amennyire egyesek azz� mer�szelik tenni.
Teh�t ha okt�ber 31-�n el�fordul, hogy a sz�l kiss� t�l gy�szosan hangzik, amint �tf�j a csupasz f�k csontv�zujjai k�zt, az csak a mi fant�zi�nk. �s ha �gy t�nik, a fagy a s�r hideg lehelet�t hordozza, az csak az �sz, mely a t�l bek�sz�nt�t jelzi. Nincs t�bb� semmi dolgunk a szellemekkel �s koboldokkal, amelyek valaha maguk�nak tudt�k ezt az �jszak�t. �s ha kib�mulsz az �jszaka hom�lyos s�t�tj�be, mintha valami z�r�gne a halott avarban, jusson eszedbe, hogy a t�nd�rek m�r nem t�ncolnak t�bbet az ember birodalm�ban. - Egyszer�en csak Halloween van.

Halloween – a borzalom �lvezete

Sokan k�rdezhetik, mit jelentenek az ijeszt� �br�zat�ra form�lt �s megvil�g�tott t�k�k, a kopony�k, szellemek �s boszork�nyok, amelyek a Halloween (helovin) divattal kapcsolatban l�pten-nyomon el�nk ker�lnek! Amerik�b�l ker�lt �t Eur�p�ba, de eredetileg �rorsz�gb�l ered ez az „�nnep” Alkot�elemei jobb�ra a kelt�k egyik pog�ny cerem�ni�ra vezethet�k vissza. Var�zsl�ik �s papjaik vezet�s�vel �vente meg�lt�k k�t f�istens�g�k (a napisten �s a halottak istene) �nnep�t. Hit�k szerint a kelta �v utols� napj�n (okt�ber 31-�n) az istens�g megengedte, hogy az elhunytak lelkei visszat�rjenek otthonaikba. Az ezekt�l, a boszork�nyokt�l �s a d�monokt�l val� f�lelm�kben nagy t�zeket gy�jtottak, �s �ldozatokat mutattak be, hogy azok j�indulat�t megnyerj�k. A var�zsl�k a megf�leml�tett embereket k�nyszer�ttett�k, hogy �jf�lkor adjanak nekik fel�ldoz�sra egy gyermeket. Az erre kiszemelt csal�d ajtaja el� raktak egy kif�rt �s kivil�g�tott t�k�t. Ha a h�z lak�i nem teljes�tett�k a k�v�ns�got, gyilkos bossz�ra sz�m�thattak. – a gyermek�ldozatot �ri�si szalma- vagy r�zsek�tegbe k�t�zve elevenen �gett�k el. Szok�suk volt a kelt�knak az is, hogy �llatb�r�kkel �s �llatfejekkel �lc�zt�k magukat a szellemek elijeszt�s�re. Aj�nd�kokat k�sz�tettek az elhunyt lelkek kiengesztel�s�re. Szok�saikat az ut�n is megtartott�k, hogy a r�maiak megh�d�tott�k �ket. Az elpuszt�thatatlannak t�n� pog�ny szok�s �tform�l�sa, „kereszty�nes�t�se” �rdek�ben IV. Gergely p�pa a Kr. u. IX. sz�zadban elrendelte a mindenszentek napj�nak, november 1-j�n t�rt�n� meg�nnepl�s�t. Innen ered a Halloween n�v.

 Mindenszentek – all hallows.

Az azt megel�z� este, pedig az „all hallows evening”. Ez r�vid�lt le az id�k sor�n a mostani, k�zkelet� sz�ra: Halloween. Az 1845 ut�ni �vek puszt�t� �rorsz�gi �h�ns�ge idej�n a lakosok sz�zezrei telep�ltek �t Amerik�ba, �s a szok�saikat is vitt�k magukkal. Az anyaorsz�gon k�v�l az USA-ban �s Franciaorsz�gban m�g ma is megtartj�k a r�gi r�tusokat, noha azok lelki h�ttere t�bbnyire m�r elhom�lyosult el�tt�k. Gyerekek be�lt�znek szellemnek vagy m�s ijeszt� alaknak, t�kl�mp�ssal h�zr�l-h�zra j�rnak aj�nd�kot k�rve. Napjainkban tan�i vagyunk a r�gi-�j pog�nys�g elterjed�s�nek. A mai boszork�nyok �s var�zsl�k �pp okt�ber 31. napj�t tartj�k a legfontosabbnak, �s ez az �si kelta �nnep el�est�je. Ekkor im�dkoznak a halottak kelta isten�hez, az elhunytak szellemeihez, tulajdonk�ppen szellemid�z�st folytatnak. Nem gondolhatjuk, hogy �rtatlan m�k�r�l van sz�. �gy h�rlik, hogy a ma is vannak olyan s�t�nista szekt�k az USA-ban, amelyek erre az „�nnepre” gyermekeket rabolnak, �s azokat �rd�gi r�tusok keret�ben meg�lik.  Nem csup�n h�tborzongat� sz�rakoz�s ez teh�t, hanem az okkultizmus terjeszt�s�nek k�s�rlete, hogy az emberek az egy, igaz Isten helyett, a tiltott d�monvil�g fel� forduljanak hit�kkel.  Kereszty�n csal�dok nem engedhetik, hogy gyermekeik r�szt vegyenek ilyen be�lt�z�seken, felvonul�sokon, mert azzal a S�t�n kultusz�t t�mogatn�k. Az ilyesmivel kac�rkod� ember k�rt szenved lelk�ben, meggyeng�l kapcsolata Istennel, aki egyed�l k�pes arra, hogy meg�vjon benn�nket minden �rtalmas lelki hat�st�l.  Okt�ber 31. a reform�ci� �nnepe. A protest�ns vil�g az�rt ad h�l�t, mert az �risten meg akarta tiszt�tani egyh�za n�p�t a sokf�le t�velyg�st�l �s babon�t�l, a hamis hit s�t�ts�ge helyett vil�goss�got adni a sz�vekbe. Ahogy P�l apostol megb�zat�s�ban olvashat�: „… k�ldtelek, hogy nyisd meg a szem�ket, hogy a s�t�ts�gb�l a vil�goss�gra, �s a S�t�n hatalm�b�l az Istenhez t�rjenek, hogy a hit �ltal megkapj�k b�neik bocs�nat�t, �s �r�ks�get nyerjenek azok k�z�tt, akik megszenteltettek! (az apostolok cselekedeteir�l �rt k�nyv 26. r�sz�nek 18. verse).

Isten megt�r�sre h�v benn�nket, �s a d�moni k�tel�kekb�l szabadul�st aj�nd�koz Fia, J�zus Krisztus �ltal. Forduljunk hozz�, az �let Isten�hez!

(Ing� Marx �r�sa alapj�n)